Esküvőszervezőként számtalanszor kapom meg azt a kérdést az esküvői fotózás területét érintve, hogy hogyan történjen a választás? Na hát ugye erre elég nehéz válaszolni, szokták mondani, én azonban már kerek és teljesnek mondható válasszal rendelkezem erre a kérdésre. Közel öt éve tevékenykedem ugyanis a szervezés feladataival, és számtalan meg annyi jó és rossz döntést láttam már, nem csak a fotós, bármelyik másik szolgáltató terén. Nem tudnék kiemelt szolgáltatót mondani, hiszen mindenkinek megvan a maga szerepe, de az tény, hogy vannak olyan területek, ahol ha gyengébb is a kiválasztott szolgáltató, a többi esetleg tud ellensúlyozni és javítani a kialakult problémán vagy hiányosságon, az azok okozta helyzeten.

Nem ilyen azonban a fotós szerepe. Valljuk meg őszintén, ha egy dj nem teljesen jó számokat tesz be, lehet zenét kérni, ha egy zenekar lassú dalokat játszik, lehet rajta változtatni, ha a vőfély túl sok játékot szeretne lehet belőle ritkítani vagy épp fordítva, ha nem túl jó szövegeket mond, könnyen túllépünk rajta, de ha a fotós nem kapja el azokat a pillanatokat, melyek érzelmesek, viccesek, emelkedettek, akkor húsz, harminc év múlva mi fogja visszahozni számunkra azt az érzést, azt a hangulatot, melyet aznap átéltünk? Mit fogunk tudni mutatni a gyerekeinknek, unokáinknak? Nyilván, valamilyen anyagot minden fotós átad. De nekem sosem lenne elegendő, ha valaki technikailag tökéletes képeket tud készíteni. Én azt szeretem, ha a képekben benne vannak az érzelmek.

A gyűrűhúzás emelkedettsége, a könnyek érzelemdús világa, az ölelések ereje, az első tánc meghatározó pillanata, a bevonulás fontossága, az örömszülők érzései, a buli hangulata, vagyis minden, ami a képek mögött rejlik. Az érzések tengere, a valódi tartalma annak a napnak, mely csak egyszer van az ember életében. Választani tehát úgy lehet jól, ha olyan esküvői fotóst bízunk meg, aki nem csak technikailag csinál jó képeket, az érzelmeket is tükrözi az anyaga. Számomra legalábbis e nélkül nem teljes az esküvői album.