Egy nő számára egy nap huszonnégy órája sosem elég. Ebben biztos vagyok. Fiatalként sem, családanyaként sem, nyugdíjasként sem. Egészen egyszerűen egy nő folyton tevékenykedik és sosem fér bele minden egy napba, amit eltervezett. Fiatalként mindig még valamit gyorsan meg kell csinálni, ami belefér. Vagy még egy üzenetet, vagy még egy találkát, vagy még egy valamilyen dolog megvásárlását és így tovább. Biztos, hogy ha maradna egy kis idő, amiben nem történik semmi, oda talál valamit, amit még gyorsan meg tud oldani. Családanyaként eleve elrendeltetett, hogy kevés a huszonnégy óra. Nem a dolgok megoldására, hanem a dolgok megoldása mellett magára. Nem igazán van olyan kieső idő, amit magára fordíthatna, így mindent, ami önmagával kapcsolatos, azt gyorsan és kapkodva, a legkisebb idő – és energiaráfordítással oldja meg. Idősebb korban pedig hát ott vannak az unokák, a kert, a virágok, a szomszédok, a bevásárlás, még egy sütit gyorsan sütni, és sorolhatnám a sort. Végeláthatatlan. Mire nem jut tehát sosem idő? Saját magunkra. Az énidőre. De valahogyan mégiscsak meg kell oldanunk.

Az arcápolás például egy igen nehéz terület. Számos tudnivaló van, ami például egy termékcsoportból való választáshoz szükséges. Bőrtípus, hatóanyagok, más termékekkel való kölcsönhatás. Nem beszélve arról, hogy számunkra mi szükséges a különböző tonikok, arctejek, habok, krémek, radírok, hidratálók világából.

Mi a megoldás? Egy nagyon jó kozmetikus. Egy olyan kis angyal, aki segít nekünk, a szalonban csodát tesz az arcunkkal, otthonra pedig javaslatot ad, hogy melyik terméket, mikor és hogyan használjuk. Gyorsan és hatékonyan. Esetleg még beszerezni is segít a termékeket. Ez esetben konkrét tanácsot és utasítást kapunk, hogy az ő kezeléséhez otthon hogyan és mit használjunk, hogy a legtökéletesebb eredményt elérjük. Így már nem is lehetetlen otthon profi szinten megoldani az arcápolás feladatait.